Alakulat: császári és királyi 3.tábori vadászzászlóalj
Született: Eger 1893
Foglalkozása: rendőrségi felügyelő                                                                                                                                                                                                      Kitüntetései: I. o. Ezüst Vitézségi Érem, Sebesülési Érem, 
Fegyverténye: Az olasz harctéren, 1916 évi május 17-én folytatott általános támadások alkalmával, a 3. sz. cs. és kir. tábori vadászzászlóalj Pozzánál volt tűzvonalban. A nevezett napon hajnali 3 órakor, egy 25 főből álló ellenséges tiszti járőr a zászlóalj jobb szárnyát támadta meg és ott egy magaslaton lévő, és általunk előző napon az ellenségtől birtokba vett, kőből épített srapnelmentes fedett oldalállást rajtaütésszerűen el is foglalt, majd ebből az oldalállásból a Harangozó századot erős kézi-és gépfegyver-tűz alá vette. A tűz igen hatásos volt, mert a Harangozó-század fedezék nélküli állásban volt, a köves talajba magát kellőképpen beásni nem tudta, így az összes tisztek, valamint a legénység nagy része elestek, vagy megsebesültek. Ebben a kritikus helyzetben Harangozó mint szakaszvezető, parancsnoka megsebesülése után a parancsnokságot átvette és a még megmaradt legénység visszavonulását megakadályozta. Továbbá, hogy a csapatát teljes megsemmisüléstől megmentse, s annak ellenére, hogy az őket oldalba támadó ellenséges csapat tevékenysége egy nagyobb ellenséges csapat előnyomulását is segítette, Harangozó hason csúszva a fentebb említett és az ellenség által elfoglalt állást megközelítette. Odaérvén, az állásba 6 db. kézigránátot dobott, melyek az oldalba, támadó ellenséges csapatot megsemmisítették, illetve három menekülő embert elfogott. Csapata így az erős oldaltűz alól felszabadulva, az előre nyomuló nagyobb ellenséges csapatot visszaverte, minek következtében állásukat megtartották. Vitéz magatartásáért az I. oszt. ezüst vitézségi érmet kapta.

Benkóczy Emil: Heves Vármegye Vitézei 139-140 old.